Hazafelé jövet megálltunk Kutná Hora-n. Itt található a híres csonttemplom. 1318-ban a pestisjárvány miatt több tízezer hullát temettek el itt. František Rint pedig 1870-től a templom átépítése után a kihantolt csontokból szakrális tárgyak, csillárok, függönyök utánzatát készítette el. Számomra nyomasztónak hatott a hely. Egy kiállítóterem a halál győzelmének az élet felett.
3 megjegyzés:
Hááááááááát, nem semmi.
Szerintem óriási képzelőereje van, és művészi munkát készített a csontokból. Nem hátborzongató, ha erre koncentrálunk. Így vagy úgy, de mindenki így fog kinézni.
De az. Egészséges lelkületű ember nem készít "műtárgyat" a dédanyja csontjaiból, sem másából, akkor sem ha már rég nincs élő hozzátartozója.
Mert létezik olyan, hogy a halott maradványainak tisztelete azon egyszerű oknál fogva, hogy valaha ő is ember volt, ezért nem szokás bolygatni a sírokat, úgy van örök nyugalma. Földi pályafutásom befejeztével valahogy nem szeretném csontcsillárként végezni...
Csak azt nem tudom, hogy a szentszék ezt hogy engedheti? Osszáriumok máshol is vannak, de annak megvan az egyházi rendje, szokása. Számomra ez halottgyalázó, abszurd és groteszk.
Ezek után már a következő az lesz hogy halottak napja helyett búcsúzarándoklatokat fognak szervezni ide hallowenkor, fakultatív koponyafaragással tök helyett. Az igaz, hogy élethűbb lenne...
Megjegyzés küldése