A vasárnapi napsütésnek és a kellemes időnek nem tudtam ellenállni. Délután elhatároztam, hogy egy kicsit robogok a tipikus georobogóval. Bős felé vettem az irányt. Miután átmentem a vízierőműn eltértem balra és irány a szigetvég Szappal áttellemben. Meglepően nagy volt a forgalom Bősig, ahol a csárdánál az emberek tömték pocakjaikat sült hallal és pecsenyével, fociztak és görkorcsolyáztak. Tovább menvén már esett a forgalom, csak egy-két kerékpárossal találkoztam. A célnál a tökéletes csend várt, amit itt-ott csak egy hajó motrának zúgása szakított meg. A békák és gyíkok sütkéreztek a folyóparton. Már nagyon várhatták ezt a pillanatot. Rálapultak a sziklákra és csak ha már nagyon muszály volt csobbantak a vízbe. Mármint a békák. Innét még át szerettem volna menni a túloldalra, amit a magas vízállás nem engedett. Majd legközelebb. Visszafelé integettek a motorosok, hogy lassítsak. A rendőrbácsik is napoztak valamelyik kanyarban. Gondoltam, hogy nem engem fognak bemérni a kis robogón, aminek max. 65-70 a végsebessége. Minden szabályt betartván nyugodt tempóban lerobogtam úgy 100 km-t. Pedig fel sem tűnt...
- georobi (ízirájder), Schnucki ideiglenesen hazaérkezett
- napozó békák, meg gyíkok
- a világ legvégén, ahol a madár se jár
- báger-báger, a szép kis geoérme begyűjtve
Adatok: GCKPKR, GCTZXF
1 megjegyzés:
"tipikus georobogó" - ez jó :).
Nagyon szuper lehetett robogóval menni. Egy kis vespát elfogadnék
Megjegyzés küldése