Kriván

Reggeli után kis időcsúszással tizenketten nekivágtunk főtúránknak. Irány a Kriván a maga 2494méter magasságával. Az első órai könnyű erdei sétát előbb felváltotta a magaslépcsőzés a köves terepen, majd a négykézlábmászás a sziklákon. Úgy 2000 méter körül elvesztettük Petit, aki elszállt. A túrázók megálltak és csak nézték, ahogy az ernyő a magasba emelkedik. Laza volt és büszkék voltunk rá. Mi meg folytathattuk utunkat tovább. Az utolsó másfél órában felfelé már ki-kihagyott a levegőnk, többször meg kellett állnunk, hogy behozzuk a lélegzetünket. A 120-as pulzus ezen a terepen nem volt meglepő. Láttuk a mentőhelikoptert, ahogy próbálja felszedni a tízéves srácot, aki ráesett a sziklára. Fent a csúcson megebédeltünk és gyönyörködtünk a kilátásban, amit a jó idő biztosított nekünk. Visszafelé mire az erdőbe értünk ránk sötétedett, de a könnyű terepen már nem volt szükség a bekészített lámpákra. A vacsora után pokeresen pia-all-in-t nyomtunk az asztal közepére ami hajnali négyig ki is tartott. A gitár körbe-körbe járt a kezekben és négyünk számára felszabadult dalolással végződött az este.

- felfelé úton, Peti elszállt, mentőhelikopter







- a csúcson























- ebédidő, irány lefelé







Még több kép itt nézhető: Matyi, Judit.
GC adat: GC1RCJ4