Szombaton a pozsonyi unokatestvérem újszülött fiát (bocsi lányát) látogattuk meg. Most volt 5 hónapos. Annak ellenére, már átfordul és olyan nagydarab svájcinégeres babának hat. Ha valahova leültetik megmarad, mint egy tönk. Jár bébitréningre. Pontosabban viszik. És nem szeret aludni. Úgy 6-7 óra neki elég. A maradék 17-18 órában foglalkozni kell vele. Hozdani a seggét a szoba egyik végéből a másikba. A körülöttem levők reakciójával nem tudtam azonosulni. Valahogy a fogvicsorgatás és gügyögés nem az én műfajom. Én tudatosítottam, hogy jól van, megszületett, meg helyes bébi. Meg szépen berendezett lakásban laknak. Ennyi. Úgyhogy pár perc után az újdonság varázsa számomra megszűnt. De lefoglaltam magam nasizással és saját gondolataimmal. És rájöttem, hogy a bébi beért a legmegfelelőbb korba, hogy sörrel a kezében fényképezzék...
Moto Clematis
3 hete
1 megjegyzés:
Nagyon édi baba. Egyáltalán nem svájcinégeres, bár az igaz, hogy 5 hónapos korára elérte a 8 kilót. Ezt a második napja tartó izomláz a kezemben igazolja, mivel a párocskám helyett is rütyülhettem a seggét. Egyébként szerintem nálam érezte magát a legjobban, persze szigorúan a szülei után.
Megjegyzés küldése