Már sokszor volt nálunk disznóölés, de ilyen hosszúra még egyik sem sikeredett. Másnap még javában folyt a kolbásztöltés, zsírolvasztás, káposztafőzés. Egy-egy disznóölés alkalmával újjá élednek a régi történetek és újak is keletkeznek.Így történt, hogy érkezőben voltak hozzánk az unokatestvéremék az egypár éves kisfiukkal. Már messziről hallani lehetett a gügyökőket. Bennt a melléképületben pedig javában folyt a munka. Eszembe jutott egy egylépcsős poén. Arra gondoltam, hogy elsütöm.
Gondoltam, hogy mindenkinek leesik, és lesz egy egyfajta belső poén belőle. A kisgyerkőc belépett az ajtón. Ekkor a tesóm hangosan:
- Yeti__Yeti je tu.Hát megszakadtam a röhögéstől. Csak a keresztszülők előtt nem mertem nevetni. Rájuk sem mertem nézni. Az első unokájukat így kicikizni:D.
2 megjegyzés:
köszönjük Emese :)
örülök hogy ezt a belsö poént megosztod mindenkivel.
Hihihi, tényleg muris volt, de ő nem yeti, hanem íti.
Megjegyzés küldése