2009. december 24., csütörtök

Karácsonyi üdvözlet

Díszített karácsonyfával kívánok mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket. Sok-sok ajándékot, meglepetést, örömet az ünnepi asztalnál. És hogy minden nap legyen egy kisebb karácsony az elkövetkező új esztendőben...

2009. december 23., szerda

Kormorán koncert

Kedd délután elindultunk Pestre a Kormorán együttes évzáró koncertjére - gálaestjére. A helyszín nem volt más, mint a Fővárosi Nagycirkusz. A helyszín megválasztásából már sejteni lehetett, hogy nem lesz hiány bohócokban, artistákban és meghívott vendégénekesekben. Így történt, hogy egy látványos forgatókönyv szerint előre megtervezett előadás részesei lehettünk, ami szünet nélkül tartott majdnem 4 órát úgy, hogy ez senkinek fel sem tűnt. Hallottunk rengeteg lemezcímadó dalt, filmzenét és rockopera részletet. Nagyon jó koncertre sikeredett, bár még elhallgattam volna őket egy ideig...

2009. december 21., hétfő

Kertiparti

December 21. Tomboló mínuszok. Havas táj. Mit is lehetne ilyenkor csinálni. Hát egy kis forralt bor társaságában főzni kint a -10 fokban. A tüzet igyekeztünk elbarrikádozni a kavargó szél elől. Célunk a bajai halászlé elkészítése volt. Annyi különlegessége van ennek a halászlének, hogy egyáltalán nem keverik az egész főzés folyamán. A hagymát nem pirítják, és a paprikát is csak a végén adják hozzá. És nem is keveset. Vagy 15 dekát. A tálaláskor a halászlét tésztával eszik, mintha leves lenne. A halszeleteket pedig a leves után fogyasztják kenyérrel. Számomra az elkészítés is és az ízvilág is különös volt. Nagyon ízlett. Vendégül hívtuk szomszédainkat is. Aperitívnek örömömre megérkezett a saját kis szilvapálinkánk. Maga a főzési folyamat teret adott arra, hogy egy két apróságra felfigyeljek a kertben, és hogy átérezzem a téli hangulatot. Egyetlenegy hátránya van a téli kertipartinak: a többrétegű ruha minden mélységébe erős füstszag ivódik be. Így egy nagy mosás és mosakodás elengedhetetlen kísérője a főzőcskének... De mindent összevetve érdemes kipróbálni.







2009. december 18., péntek

Üvegfestés

Az utóbbi hetekben felpörögtek az események a munkában. Sokmindent és szinte egyszerre kellett leadni. És ahogy közelednek az ünnepek érkeznek velük az otthoni munkák is. Mindent kitakarítani, sütni-főzni és díszeket készíteni. Elhatároztuk, hogy ebben az évben üvegfestjük az ablakdíszeket. Először kontúrfestékkel megrajzoltuk a mintákat, majd jöhetett a felületi színezés. Sok időnkbe tellett, de szerintem megérte a fáradozást...

2009. december 10., csütörtök

Hűtő

Nyár volt. Rohadt meleg. Csak dőlt rólunk a víz a munkában. Úgy működtünk, mint a párologtató. Minden tíz percben egy korty víz, ami a testünkön kicsapódva párával dúsította a levegőt. Ilyenkor a ventillátor hatásfoka a nulláéval egyenlő. Ezeket a gondolatokat megosztottam a kolléganőmmel. Erre ő:
- Nyissuk ki a hűtőt, rögtön hűvösebb lesz!
Hát ilyen gondolat csak egy szőkétől érkezhet. Az olyan magyarázatot, hogy energiamegmaradás törvénye nem nagyon elemeztem ki neki. Az mondjuk tény, hogy ha kinyitjuk a hűtőt akkor a hűtésre szánt energia azonos lesz a hátsó meleg lap álltal leadott energiájával. Így a hűtő nem fog melegíteni, hanem nullázza saját magát...

2009. december 8., kedd

Bébilátogatás

Szombaton a pozsonyi unokatestvérem újszülött fiát (bocsi lányát) látogattuk meg. Most volt 5 hónapos. Annak ellenére, már átfordul és olyan nagydarab svájcinégeres babának hat. Ha valahova leültetik megmarad, mint egy tönk. Jár bébitréningre. Pontosabban viszik. És nem szeret aludni. Úgy 6-7 óra neki elég. A maradék 17-18 órában foglalkozni kell vele. Hozdani a seggét a szoba egyik végéből a másikba. A körülöttem levők reakciójával nem tudtam azonosulni. Valahogy a fogvicsorgatás és gügyögés nem az én műfajom. Én tudatosítottam, hogy jól van, megszületett, meg helyes bébi. Meg szépen berendezett lakásban laknak. Ennyi. Úgyhogy pár perc után az újdonság varázsa számomra megszűnt. De lefoglaltam magam nasizással és saját gondolataimmal. És rájöttem, hogy a bébi beért a legmegfelelőbb korba, hogy sörrel a kezében fényképezzék...

2009. december 3., csütörtök

Csomag

Rendeltem egypár dolgot az USA-ból. Fő indokom az volt, hogy eme teljes EU-ban nem voltak kaphatóak azok a termékek, amiket az amazon.com-on megtaláltam. És, hogy hogyan zajlott a rendelés? Az amazon úgy működik, mint egy közvetítő cég. Sok olyan termékük van, amit nem szállítanak az USA-n kívülre. Így hát nem maradt más, mint létrehozni egy virtuális lakhelyet San Franciscoban a zasilkovasluzba.com-on keresztül. Két cégtől érkezett egy-egy csomag erre a lakhelyre. Az egyik tétel az egyik cégtől szállítóköltségmentes volt. Így, az egész csomag térítésmentesen érkezett San Franciscoba. A másik csomagra 8 dolcsi volt a szállítási költség. Aztán innét küldtem a rendes lakhelyemre. A vámhivatal szerencsére közel van a munkahelyemhez. A vámosnak odaadtam a faktúrákat és elkezdődött a ceremónia. Azt mondta, hogy mivel én vagyok az első úgy 10-15 perc alatt megleszek. Eltelik 3-szor 15-perc, kijön a néni. Hogy segíthetnék neki kikeresni a számlatételekhez a temékeket. Pillanatok alatt megvagyok vele, gondolom neki a semmi tartott 45 percig. Aztán eltűnik. Újabb 2-szer 15-perc. Kijön a vámelszámolási papírral, meg egy csekkel. Kitöltöm, aztán irány 4 emelet le, hogy befizethessem a csekket a postán. Aztán megint fel, és végre a nagy boldogság, hogy kezemben tarthatom a csomagot. Ennyi procedúra után még egy fél napig magázó viszonyban voltam a csomaggal. Otthon a gyors leltározás után a csomag tartalma eltűnt, majd karácsonykor megtudom, hogy mi is volt benne. Addigis az újdonság izgalmával várom a pillanatot...

Időben a rendelés így nézett ki:
2009.11.04 regisztráció a zasilkovasluzba.com-on és rendelés az Amazon.com-ról - fizetés Visaval
2009.11.05-06 visszaigazolás az két üzletből
2009.11.12 megérkezik a két csomag az USA lakhelyre, súlymérés
2009.11.15 összecsomagoltatom a 2 csomagot eggyé, súly 3kg. kiszámíttatom az utazási költéget Szlovákiába, átutalom az összeget (Szlovákiai bankszámlaszám, innét ők utalják az USA-s bankjukba, amit fizetni kell cca 2$ EUR-USD konverzió)
2009.11.18 az összeg megérkezik, csomagolás, 20$ a szolgálatért
2009.11.20 utazásra készen a csomag
2009.11.27 értesítés a vámhivatalból, mehetek a csomagért
2009.11.30 kiveszem a csomagot, megfizetem a 19%-os adót és a vámot (3-6%). Van egy hosszú listájuk kategóriákkal és rengeteg alkategóriával. Amibe besorolnak minden egyes terméket. Ruhát ne vegyetek, arra a vám azt hiszem 20% körül van.

Mindenesetre ha valakinek úgy jön ki, hogy 150EUR alatt van a csomag tartalma akkor nincs se adó, se vám. Gondolkodtam ezen, hogy 2 csomagot küldök onnét. Igaz akkor mondjuk 20Eur-ral több a szállítási költség, de nincs vám, meg adó, ami 50Eur-ra jött ki. Nem kell bemenni ügyintézni, mert kiküldik. Csak nem tudom, hogy nincs-e valamilyen kisbetűs rész ezekre a csomagokra, hogy mennyi darabot egy adott időben. Mert elméletileg akkor behozhatnék egy autót is 150Eurós csomagokban:D.

2009. december 1., kedd

Yeti je tu

Már sokszor volt nálunk disznóölés, de ilyen hosszúra még egyik sem sikeredett. Másnap még javában folyt a kolbásztöltés, zsírolvasztás, káposztafőzés. Egy-egy disznóölés alkalmával újjá élednek a régi történetek és újak is keletkeznek.
Így történt, hogy érkezőben voltak hozzánk az unokatestvéremék az egypár éves kisfiukkal. Már messziről hallani lehetett a gügyökőket. Bennt a melléképületben pedig javában folyt a munka. Eszembe jutott egy egylépcsős poén. Arra gondoltam, hogy elsütöm.
- Van a Škodának egy új modelje. Hogy is hívják?
Gondoltam, hogy mindenkinek leesik, és lesz egy egyfajta belső poén belőle. A kisgyerkőc belépett az ajtón. Ekkor a tesóm hangosan:
- Yeti__Yeti je tu.
Hát megszakadtam a röhögéstől. Csak a keresztszülők előtt nem mertem nevetni. Rájuk sem mertem nézni. Az első unokájukat így kicikizni:D.

2009. november 27., péntek

Póklábak

Érdekes módon ezeknek a teafajtáknak mindig valami fura nevük van. De nem alaptalanul a tealevelek alakját nézegetve. Ez a zöld tea a Zheijang(Kína) tartományból való. A csomagolás szerint a legjobb minőségű tealevelekből. A tealevelek alakjából ítélve meglehet, hogy ez így van. Mégis volt egy olyan érzésem, hogy az első és a második leöntésben is sok volt az uszadék. Pedig felébresztettem a tealeveleket. Az ízvilág az első leöntésben élesebb édes-keserű, míg a második leöntés hozta meg a tea valódi ízvilágát. Egyfajta kiegyensúlyozottságot éreztem az illat-szín és ízvilág között.

2009. november 25., szerda

Virtuális valóság vagy válság?

Béla bácsi milliárdos. Hogyan tud a leggyorsabban még több pénzt keresni? Mi sem egyszerűbb. Létrehoz egy vállalatot. Több népszerű válalattal létrehoz egy akciós/nem akciós fondot. Egy másik céggel hirtelen elkezdi felvásároltatni a részvényeit egy megálmodott virtuális áron. Erre a tőzsdén felfigyelnek a cápák, cetek és bálnák. Nekik is megvan a nagy számmal kimutatható virtuális tőkéjük. A nagy planktonzsákmány reményében nagyra tátják a szájukat. És már meg is indult a fúzió virtuális, virtuális és néhány százalékban létező valós pénz között. Csak úgy pörög a számláló. Aztán hirtelen jön a nagy válság. Mindenki megijed. Mert meddig tarthat a számháború? Hány számjegy az, ami elég? Szanaszét a világban a virtuálisan létrehozott cégek és vagyonuk kezdenek eltűnni. Mert nincs annyi valós pénz, amivel anyagi formát ölthet a virtuális változat. Csak az a vicces az egészben, hogy a nagyok virtuális pénze összefonódik a kicsik valós kis pénzével értéktelenné téve azt. Ez pedig nem igazságos. Mégis azt mondom essen a virtuális valóság. Mert válság nincs. Hiszen ha a pénz, ami forgalomban van virtuális, akkor értelemszerűen virtuális a válság is. Legyen csak újra cserekereskedelem és alapozzunk újra gazdaságot, de most manipulálók nélkül.

2009. november 21., szombat

A pörkölt kávé története

A reggeli teázásom során hagyom hogy gondolatok tóduljanak fejembe. Kicsit megrágom azokat és tovább engedem őket. Most egy kis emlékkép jutott eszembe. Dunaszerdahelyen jártam egy kávézóban. Épp kerestem teafiltert, vagy valami finomságot a teáimhoz. Persze nem találtam semmit, amire szükségem lehetett volna, de egy kicsit elbeszélgettem az eladónővel. Fiatal, jó szövegű teremtmény, aki volt kint Kínában. Beszámolt az ottani élményeiről, teázásairól. Hozott haza egy köteg teát (olyan sajtolt csomagban levőt), amit nekem ígért. Ő már áttért a kávéra és látta, hogy nálam jó kezekben lesz. Aztán szóba jött a kávézás is. Ami egyelőre nálunk csak fogalom. Ők igyekeztek valami újat hozni szürke kis városunkba. Méghozzá nem nagy dolgot_a frissen pörkölt kávét. Milyen jól dolog, gondoltam. Reggel bemegy valaki egy kávéra, megpörkölik számára a kávészemeket olyanra amilyenre szereti, leőrlik azokat miközben ő fürdik a kávé kellemes illatában, lazít és tisztázza magában a gondolatokat és a napi teendőket.

De a valóság, most is mint mindig valahol odaát van és így néz ki:
- Egy kávét kérek?
- Frissen pörköltet?
- Azt meddig tart elkészíteni?
- Hát úgy 5-7 perc.
- Akkor nem kérek, csak olyan simát...
Az illető megkapja a löketet és már megy is tovább. Az ilyen minek iszik kávét? Vannak koffeintabletták, esetleg injekciók. Azokért még ennyit sem kell érte menni. A személy rohan valahova a gondolatok káoszában, itt-ott elhagy ezt-azt és csak idegesen morcog. És ez már tömeges jelenség. Így van az, hogy most már nincs pörkölt kávé...

Egy ilyen tanulság amire más szemszög által tettem szert elgondolkodásra intett. Van két út, és bizonyosan nem a másodikat szeretném választani. Legyen az kávézás, vagy teázás. Mindenkinek saját dolgat mit választ, csak arra vigyázzon, hogy idővel a választás szokássá válik...

2009. november 20., péntek

Korbáčiky

Tudtátok azt, hogy a Tesco gazdaságos füstöletlen korbácsok kizárólagosan kézimunka által készülnek. Azt, hogy hány férfi kézimunkájának köszönhető a csomag tartalma nem szerepel a csomagolás leírásában...

2009. november 18., szerda

Páros péntek 13

Így utólag átgondolva érdekes volt a pénteki nap. Majdnem minden csak másodszorra sikerült. Jópárszor voltam a Plázában, de most sikerült eggyel előtte letérnem a gondolt parkolóba. Aztán rögtön gyanússá vált a dolog, amint szembe találtam magam a kórház felirattal. Mikor be szerettem volna menni az épületbe a bejárati ajtó nem nyílott. A mellette levő szerencsére igen. A moziba 2x2 jegyet vettem. A WC le volt zárva az ételsaroknál. A másikat is csak másodszorra találtuk meg. A férfi mosdóban a csap amelyikhez odaálltam nem ment. Csak a mellette levő. A kézszárítók közül is csak az egyik ment. Persze az, amit másodszorra próbáltam. Elgondolkodtam a sok-sok páros egybeesésen. Nem idegeskedtem. Ez egy ilyen nap, gondoltam...

2009. november 15., vasárnap

Bekötés

A győri Pláza férfi vécéjében vannak eme fura bekötési módok rögtön egymás mellett. Szakember legyen a talpán, aki ezt indokolni tudná. Ha már van stekker szándékosan azokon a helyeken ahol a kézszárítók vannak érdemes megpróbálkozni rácsatlakozni mondjuk .....dugóval?.

2009. november 14., szombat

Mozizós est

Tegnap a digitális 3D-től golyóztak a szemeim. Győrben voltunk a Pólusban. Az első film, amit megnéztünk az a Fel. Nekem nagyon tetszett. Nem vagyok az a meghatódós típus, de a mese hangulata magával ragadott. Hát valahogy ezért is szeretem a meséket, vagy az animációs filmeket. Jóval nagyobb emóciós töltetük van, mint a valódi filmeknek. A második filmnek pedig a Karácsonyi éneket tippeltük ki. A történet mindenki számára ismert, így valahogy nem volt annyira meglepő maga a film. De az animációk nagyon jóra sikeredtek. Érdemes ezt is megnézni.

2009. november 12., csütörtök

Elefántpuszi

Itt-ott a szerda esti focin be-becsusszan egy-két ütközés, golyón-, esetleg fejenrúgás labdával. Tegnap este kaptam egy olyan elefántpuszit, hogy bukfenceztem tőle két fordulatot a tengelyem körül. Éreztem az erőátvitelt a bokámból a térden keresztül és a combcsonton át a medencémbe. Aztán mintha mise történt volna folytattam tovább a játékot. Akkor mindezt kifutottam, de reggelre beállt a hullamerevség. Alig tudtam kikászálódni az ágyból és lemenni a lépcsőn. Azt hiszem egy-két napig teljesen csendesen fogok közlekedni (semmi futás a lépcsőn). Ami biztos mindenkinek feltűnik majd...

2009. november 10., kedd

Libabál

Szombaton az 5. Márton-napi liba- és borbálon voltunk Királyfiakarcsán. A bál előtt egy kis üdvözlőitallal fogadtuk a vendégeinket. Magáról a bálról semmit sem tudtunk, csak azt, hogy mikor kezdődik és hogy a helyünk biztosítva. Piroska néni (Csordás-Fodor borház Somló) borkóstolója után már mindenki megfelelő hangulaton pörgött. Nagyon helyes, hogy nem sajnálták tőlünk a kóstolnivalót. A vacsora, mondhatni szokványos libacomb knédlivel és káposztával elegendőnek bizonyult a pocakok megtöltésére. A tánczenét a Remix együttes biztosította. A fellépők közül Illényi Katica nagyon tetszett. Nem tehetek róla, de imádom a hegedűszót. De rajta kívül még remekül énekelt Keviczky Tünde is, aki bennem pajzán gondolatokat ébresztett:D. Táncolgattunk, beszélgettünk, nevetgettünk. Gyorsan eltelt az este. Fél négykor azon kaptuk magunkat, hogy már csak mi vagyunk a zenekaron és a szervezőkön kívül. Egy kis borocska társaságában hagytuk el a kultúrházat. A kocsiban még egy utolsót koccintottunk...

2009. november 8., vasárnap

60as évek

Néhány nappal ezelőtt megnéztem az Illés-Metro-Omega nagykoncert DVD-t. Az Illés együttest egyenesen imádtam. Már régebben meg szerettem volna hallgatni a repertoárjukat. Csak hát nem volt olyan egyszerű hozzájutni az albumjaikhoz. A hétvégi geoládázást a nyomasztó idő elmosta. Hát hova máshova is szorulhatnék ilyenkor a győri Árkádban, mint a műszaki áruházba és az Alexandrába. Csak bámészkodtam erre-arra, valahogy el voltam magammal. A CD-s standnál pedig megpillantottam a képen látható CD-ket. Kosárba velük. A Bródy koncert két éve az egyik legjobb koncert volt a soproni Volton. Érdekes volt így vásárolni. Már kezdem megszokni, hogy minden postán jön, minden ami CD, könyv, vagy technikai cucc. Az Illést hallgatva imádom a 60-as évek hangulatát. Nagyon bejön. Mindig is mondják rólam, hogy retros vagyok. Tulajdonképpen most is, csak az eddig nyolcvanas évek hangulatához képest még húsz évvel visszapörgettem az időt. Ha esetleg van valakinek más Illés albuma, vagy Fonográf, Bródy stb. kölcsizhetné egy koppintás erejéig...

2009. november 6., péntek

Köpölyözés

A köpölyözés nem más, mint egyfajta vákuumterápia. Hevített üvegharangocskákat helyeznek el a test külömböző részein. Javítva ezzel a vérellátást, a salakanyagok távozását és helyreállítja a test energiapályáit. Tegnap este kipróbáltam ezt az eljárást. Csak feküdtem és fokozatosan kerültek fel rám a különböző méretű harangocskát. Egyesek csak felcuppantak, némelyek pedig huzogatva vándoroltak a test felületén. Kívülről állítólag szörnyen néz ki ez az eljárás. Én még ilyet nem látván csak arra figyeltem milyen érzést vált ki a testben. És meglepően kellemes volt. Érdemes kipróbálni. Az izomfeszültség pillanatok alatt csökkent és a végére már majd szétcsúsztam a lazaságtól. Érdekes az is, ahogy a felcuppanáskor egyes harangocskák vándorolnak. Főleg ott, ahol van valamiféle csúszás a gerincen. A kezelés után a testen piros foltok maradnak egy ideig. Nem baj, majd azt mondom, hogy elvittek az ufók:D. Azt hiszem ma nem megyek úszni. Vagy ha mennék is nagyon rövid idő alatt enyém lenne az egész medence...

2009. november 5., csütörtök

Bútor

Az agyamban már régebben motoszkált a gondolat, hogy kellene a fürdőbe bútort csináltatni. Tegnap el is vittem a vázlatot az asztaloshoz. Szerintem velünk tök egyszerű dolga van. Nem kell csinálnia semmilyen vizualizációt. Elegendő, ha mindent úgy csinál meg, ahogy az a rajzon van. Karácsonyra biztosan meglesz. Remélem a teázóasztal hamarabb elkészül. Pontosabban az asztal már létezik egy ideje, csak sikerült a drágámnak kiégetnie az asztallapot. Így most egy kis csiszolás után jöhet rá az új pácolt funér. Majd a felületi lakkozás...

2009. november 3., kedd

Boris Becker

Hétvégén krizantémot kellett vennem. A beszélgetésem az eladóval valahogy így nézett ki:
- Boris Becker krizantémot kérnék.
- Hogy milyet? (Na itt fagyott le a beszélgetésünk.)
Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne válaszoltam.
- Hát Boris Beckert.
- Hhe(rejtett mosoly). Az hogy néz ki?
- Nem tudom, de mindjárt megkérdezem. (Jöhetett a telefonos segítség) Olyan teniszlabda méretű dús virágú.
- Ilyen-e?
- Igen, az jó lesz.
- Mennyit és milyen színűt.
- 5-öt.
- De ezt párosával kell venni.
- Nem, nekem 5 kell. (Nem akartam elmagyarázni, hogy egy szál élőnek lesz, a többit meg nem tudom). 3 fehér és 2 sárga (Betippeltem, nem volt kedvem még egyszer telefonálni.)
Aztán pedig fizettem és gyorsan elhúztam a csíkot...

Azóta kiderítettem, hogy tényleg létezik ez a krizantémfajta, méghozzá Boris Becker Sunny néven. Hogy mi lett volna, ha így kérem bele se merek gondolni.

2009. november 2., hétfő

Komárom

Szombati napomat komáromi kincskeresésre állítottam be. Reggel nagyon sűrű ködre ébredtem. Bizonytalanul vágtam neki az útnak. De Tanynál mintha a ködöt elvágták volna és örömömre ragyogó napsütéses időbe ment át. A magyar oldalon barangoltam az erdőben a Dunakanyarnál jó fél órán át keresve a ládát, a Monostori erődnél és a Rüdiger tónál. A tó hangulata magával ragadó volt a kis szigettel a közepén, a hogászokkal és a nádban úszkáló kacsákkal. A szlovák oldalon a tiszti pavilon épülete, az Európa udvar, maga a belváros és a hajógyár körbejárása okozott örömöt. Estefelé még megálltam dióért és tökmagért Gúta felé kitérve valahol a világ végén. Bele is fáradtam a napba. De a fáradság nyugalommal és elégedettséggel töltött el...

- vasúti híd, Dunakanyar, az erőd felé






- hajógyár, fura találat, a Vág vége






- tiszti pavilon, Európa udvar, Erzsébet híd





Adatok: , GC1XMGG, GC1MN14, GC1840, GC1V71Y, GC1V6WB, GC14C7X, GC1MQ3A, GC1KNCJ, GC14R41, GC14C96

2009. október 31., szombat

Csütörtök este

Csütörtök este az öcsém 26. születésnapját és a szüleim 30. házassági évfordulóját ünnepeltük. A szülőket igyekeztünk közösen meglepni egy kis wellness hétvégével Sopronban. Hadd nosztalgiázzanak és pihenjenek egy kicsit. Megérdemlik. Az este kellemesen telt sok sok nevetéssel és vidámsággal. A kínaiban elfogyasztott kacsa finom ropogósra sikeredett. Ízlett a szilvabor is, amit eddig még nem ittam. Vacsi közben kaptam egy SMS-t. Megszületett a kollégám második lánya. Ez a nap valahogy ilyen halmozottan ünnepi napra sikeredett. Lehetne minden nap ilyen...

2009. október 29., csütörtök

Class café - bál

November 14.-én kerül megrendezésre a Class café-bál a Mezgazban. Akik voltak nyáron valamelyik Class Café által rendezett eseményen tudhatják, hogy eddig nem lehetett rájuk panasz ami a zenei minőséget illeti. Gondolom most is kitesznek magukért. Mi biztos ott leszünk. Klikk a programra és nagyobb lesz...

Dac-Slovan

A tegnapi Dac-Slovan (0:0) valahogy nagyon unalmasra sikeredett. Egyik csapat sem akart focizni. Talán a hazaiak kicsit jobban. Persze most is voltak petárdázók, meg rendet bontani akarók. A bíró lelkileg ki lehetett készülve, amikor a lábához pattintották a helyi Megát, vagy Pirátot. Majdnem lefújta a baromarcúak miatt a meccset. De amúgy minden okés volt. Nyugodtan lehetett szotyizni, meg tökmagozni. Aztán egy kis forró csoki a befagyott végtagokba és egy kis nevetés tette szebbé az estét...

2009. október 28., szerda

Reggel

Teázom. Nézem a szűrőt. Mediatatív nyugalom vesz körül. Kívülről nézem magam, ahogy kezemben a csésze számhoz közelít. Hörpintek egyet. Olyan lassan megy minden. Lehet, hogy ezt hívják reggeli kómának. Nem baj, ha nyugalomban telik...

Tisztázom a napi teendőket, sorba rakom mindet. Sok-sok dolog. De apró őrléssel is nyugodtan teljesíthető.

Foglalkoztat az esti meccs is. Remélem nem lesz semmilyen incidens. Az emberek már felnőhetnének. Vagy lehetnének örökké gyerekek. Ez a köztes állapot valahogy senkinek sem jó...

2009. október 27., kedd

2 dolog

Ma kora reggel csak 2 dolog foglalkoztat. Mivel reggel kocsival jöttem mindig eszembe jut az az üzenet, amit valaki a munkahelyünkről a kollégám kocsijának ablaktörlője alá gyömöszölt. Az üzenet valahogy így hangzott: Kérem parkoljon úgy, hogy mások is parkolhassanak. Hát nem nagyon értettük a célzást. Ugyanis a járdapatkára merőlegesen minden előírt és esztétikai szabályt betartva parkolt le. Ennek meg nem tetszik. Aztán rájöttem, hogy miért kötözködik. Mert a helyére álltunk. Az udvarban amúgy millió hely van, csak nem akar a kis köcsög máshová állni. Hát akkor meg jöjjön előbb. Mondjuk úgy 5.40 előtt. Haha, ma már megszálltam a helyét. Már csak idő kérdése mikor lesz a postaládámban valami üzenet :D...

A másik pedig csak egy futó gondolat. Nem nagyon értettem miért illatos a WC papír. Mikor kellene azt szaglásznom. Lehet hogy valami metodikai gondjaim vannak, de valahogy nem áll össze a kép. Gondolom használat előtt, utána már kellemetlenebb lenne. Egyelőre nem gondolkozom ezen tovább. Majdcsak egyszer megvilágosodom...

2009. október 26., hétfő

Metró felé

Pénteki küldetésem volt a összeírt bevásárlólista tételeinek begyűjtése a pozsonyivánkai Metróban. Kilenc órakor vágtam neki az útnak, de valahogy csak kettőre érkeztem meg a bevásárlóközponthoz. Tettem egy kis kitérőt Éberhard, Fél, Dedinka, Cseklész felé. Sokat gyalogoltam a határban valahogy azon kapva magam, hogy mindig meg-megállok és nézelődök erre-arra. Valahogy magukkal ragadtak az ősz színei. Egyre hangulatosabbá vállnak az erdők. A ládázás közben folyton összekoszolódtam mert majdnem mindegyik láda el volt ásva. És hát valahogy hozzájuk kellett férkőznöm. De végülis mind meglett és a Metróban csak egy kicsit néztek rám furán a picit koszos terepszínű ruhában. Két órát tartott mire megpakoltam a kosarat, de a küldetést sikerrel teljesítettem...
- három hercegnő, kapás van















- Szent Anna kápolna









- hattyúdal libákkal és kacsákkal, a misszió teljesítve








Adatok: GC1DH7F, GC1H5VP, GC1DNB9, GC12C4Z, GCVGDN

2009. október 24., szombat

Locify GPS próba

Az egyik program, amit a telefonon használok útvonalrögzítéshez az a Locify. Tetszik a grafikai környezete és a funkciók is egészen jól ki vannak találva benne. Okos kis program. Érdekességképpen rögzítettem egy útvonalrészletet. Pirossal jelöltem az útvonalat, amit megtettem. Kékkel pedig a program által bemért adatok vannak. Azért vannak kilengégek, ami a mérési pontatlanságból és a műholdak helyzetétől és számától függ. Tegnap élesben eme kis programocska a ládakeresésben pontatlan volt (jóval pontatlanabb, mint a Geocaching Live, vagy a Handy Geocaching), és az útvonalrögzítésnél úgy négy óra után lefagyott. Semmilyen adat az útról nem maradt meg. Pedig érdekes egy útvonalrajz lett volna. Majd ha kicsit megnyugszom újra akcióba viszem...

2009. október 21., szerda

Vad szerető

A vad szerető (Wild Lover) nem más mint egy kézi készítésű jázminos zöld tea bíborka virággal. Az elején csak egy kis golyócska, ami fokozatosan nyílik szét. A levelek kitárulkoznak, majd kibújik a virág. Egyfajta szemet gyönyörködtető gyorsított evolúciós folyamat. A kicsi üveg zhongban kezdte a nyílást. Miután láttam, hogy valahogy nem fog elférni a második leöntéshez egy nagyobb poharat használtam. Ideális lenne egy magasabb pohár aminek az alja széles. Na ilyet még be kell valahonnan szereznem. A kancsó sem elvetendő, csak mivel alakilag nem homogén annyira nem tetszik. A jázminos teát imádom, fel is pörgetett rendesen. Már sejtem, hogy miért a neve vad szerető...
- a mag, búvárkodás








- a fejlődés kezdete








- virágzás egy magasabb pohárban