60as évek

Néhány nappal ezelőtt megnéztem az Illés-Metro-Omega nagykoncert DVD-t. Az Illés együttest egyenesen imádtam. Már régebben meg szerettem volna hallgatni a repertoárjukat. Csak hát nem volt olyan egyszerű hozzájutni az albumjaikhoz. A hétvégi geoládázást a nyomasztó idő elmosta. Hát hova máshova is szorulhatnék ilyenkor a győri Árkádban, mint a műszaki áruházba és az Alexandrába. Csak bámészkodtam erre-arra, valahogy el voltam magammal. A CD-s standnál pedig megpillantottam a képen látható CD-ket. Kosárba velük. A Bródy koncert két éve az egyik legjobb koncert volt a soproni Volton. Érdekes volt így vásárolni. Már kezdem megszokni, hogy minden postán jön, minden ami CD, könyv, vagy technikai cucc. Az Illést hallgatva imádom a 60-as évek hangulatát. Nagyon bejön. Mindig is mondják rólam, hogy retros vagyok. Tulajdonképpen most is, csak az eddig nyolcvanas évek hangulatához képest még húsz évvel visszapörgettem az időt. Ha esetleg van valakinek más Illés albuma, vagy Fonográf, Bródy stb. kölcsizhetné egy koppintás erejéig...

Köpölyözés

A köpölyözés nem más, mint egyfajta vákuumterápia. Hevített üvegharangocskákat helyeznek el a test külömböző részein. Javítva ezzel a vérellátást, a salakanyagok távozását és helyreállítja a test energiapályáit. Tegnap este kipróbáltam ezt az eljárást. Csak feküdtem és fokozatosan kerültek fel rám a különböző méretű harangocskát. Egyesek csak felcuppantak, némelyek pedig huzogatva vándoroltak a test felületén. Kívülről állítólag szörnyen néz ki ez az eljárás. Én még ilyet nem látván csak arra figyeltem milyen érzést vált ki a testben. És meglepően kellemes volt. Érdemes kipróbálni. Az izomfeszültség pillanatok alatt csökkent és a végére már majd szétcsúsztam a lazaságtól. Érdekes az is, ahogy a felcuppanáskor egyes harangocskák vándorolnak. Főleg ott, ahol van valamiféle csúszás a gerincen. A kezelés után a testen piros foltok maradnak egy ideig. Nem baj, majd azt mondom, hogy elvittek az ufók:D. Azt hiszem ma nem megyek úszni. Vagy ha mennék is nagyon rövid idő alatt enyém lenne az egész medence...

Bútor

Az agyamban már régebben motoszkált a gondolat, hogy kellene a fürdőbe bútort csináltatni. Tegnap el is vittem a vázlatot az asztaloshoz. Szerintem velünk tök egyszerű dolga van. Nem kell csinálnia semmilyen vizualizációt. Elegendő, ha mindent úgy csinál meg, ahogy az a rajzon van. Karácsonyra biztosan meglesz. Remélem a teázóasztal hamarabb elkészül. Pontosabban az asztal már létezik egy ideje, csak sikerült a drágámnak kiégetnie az asztallapot. Így most egy kis csiszolás után jöhet rá az új pácolt funér. Majd a felületi lakkozás...

Boris Becker

Hétvégén krizantémot kellett vennem. A beszélgetésem az eladóval valahogy így nézett ki:
- Boris Becker krizantémot kérnék.
- Hogy milyet? (Na itt fagyott le a beszélgetésünk.)
Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne válaszoltam.
- Hát Boris Beckert.
- Hhe(rejtett mosoly). Az hogy néz ki?
- Nem tudom, de mindjárt megkérdezem. (Jöhetett a telefonos segítség) Olyan teniszlabda méretű dús virágú.
- Ilyen-e?
- Igen, az jó lesz.
- Mennyit és milyen színűt.
- 5-öt.
- De ezt párosával kell venni.
- Nem, nekem 5 kell. (Nem akartam elmagyarázni, hogy egy szál élőnek lesz, a többit meg nem tudom). 3 fehér és 2 sárga (Betippeltem, nem volt kedvem még egyszer telefonálni.)
Aztán pedig fizettem és gyorsan elhúztam a csíkot...

Azóta kiderítettem, hogy tényleg létezik ez a krizantémfajta, méghozzá Boris Becker Sunny néven. Hogy mi lett volna, ha így kérem bele se merek gondolni.

Komárom

Szombati napomat komáromi kincskeresésre állítottam be. Reggel nagyon sűrű ködre ébredtem. Bizonytalanul vágtam neki az útnak. De Tanynál mintha a ködöt elvágták volna és örömömre ragyogó napsütéses időbe ment át. A magyar oldalon barangoltam az erdőben a Dunakanyarnál jó fél órán át keresve a ládát, a Monostori erődnél és a Rüdiger tónál. A tó hangulata magával ragadó volt a kis szigettel a közepén, a hogászokkal és a nádban úszkáló kacsákkal. A szlovák oldalon a tiszti pavilon épülete, az Európa udvar, maga a belváros és a hajógyár körbejárása okozott örömöt. Estefelé még megálltam dióért és tökmagért Gúta felé kitérve valahol a világ végén. Bele is fáradtam a napba. De a fáradság nyugalommal és elégedettséggel töltött el...

- vasúti híd, Dunakanyar, az erőd felé






- hajógyár, fura találat, a Vág vége






- tiszti pavilon, Európa udvar, Erzsébet híd

Adatok: , GC1XMGG, GC1MN14, GC1840, GC1V71Y, GC1V6WB, GC14C7X, GC1MQ3A, GC1KNCJ, GC14R41, GC14C96

Csütörtök este

Csütörtök este az öcsém 26. születésnapját és a szüleim 30. házassági évfordulóját ünnepeltük. A szülőket igyekeztünk közösen meglepni egy kis wellness hétvégével Sopronban. Hadd nosztalgiázzanak és pihenjenek egy kicsit. Megérdemlik. Az este kellemesen telt sok sok nevetéssel és vidámsággal. A kínaiban elfogyasztott kacsa finom ropogósra sikeredett. Ízlett a szilvabor is, amit eddig még nem ittam. Vacsi közben kaptam egy SMS-t. Megszületett a kollégám második lánya. Ez a nap valahogy ilyen halmozottan ünnepi napra sikeredett. Lehetne minden nap ilyen...

Class café - bál

November 14.-én kerül megrendezésre a Class café-bál a Mezgazban. Akik voltak nyáron valamelyik Class Café által rendezett eseményen tudhatják, hogy eddig nem lehetett rájuk panasz ami a zenei minőséget illeti. Gondolom most is kitesznek magukért. Mi biztos ott leszünk. Klikk a programra és nagyobb lesz...

Dac-Slovan

A tegnapi Dac-Slovan (0:0) valahogy nagyon unalmasra sikeredett. Egyik csapat sem akart focizni. Talán a hazaiak kicsit jobban. Persze most is voltak petárdázók, meg rendet bontani akarók. A bíró lelkileg ki lehetett készülve, amikor a lábához pattintották a helyi Megát, vagy Pirátot. Majdnem lefújta a baromarcúak miatt a meccset. De amúgy minden okés volt. Nyugodtan lehetett szotyizni, meg tökmagozni. Aztán egy kis forró csoki a befagyott végtagokba és egy kis nevetés tette szebbé az estét...

Reggel

Teázom. Nézem a szűrőt. Mediatatív nyugalom vesz körül. Kívülről nézem magam, ahogy kezemben a csésze számhoz közelít. Hörpintek egyet. Olyan lassan megy minden. Lehet, hogy ezt hívják reggeli kómának. Nem baj, ha nyugalomban telik...

Tisztázom a napi teendőket, sorba rakom mindet. Sok-sok dolog. De apró őrléssel is nyugodtan teljesíthető.

Foglalkoztat az esti meccs is. Remélem nem lesz semmilyen incidens. Az emberek már felnőhetnének. Vagy lehetnének örökké gyerekek. Ez a köztes állapot valahogy senkinek sem jó...

2 dolog

Ma kora reggel csak 2 dolog foglalkoztat. Mivel reggel kocsival jöttem mindig eszembe jut az az üzenet, amit valaki a munkahelyünkről a kollégám kocsijának ablaktörlője alá gyömöszölt. Az üzenet valahogy így hangzott: Kérem parkoljon úgy, hogy mások is parkolhassanak. Hát nem nagyon értettük a célzást. Ugyanis a járdapatkára merőlegesen minden előírt és esztétikai szabályt betartva parkolt le. Ennek meg nem tetszik. Aztán rájöttem, hogy miért kötözködik. Mert a helyére álltunk. Az udvarban amúgy millió hely van, csak nem akar a kis köcsög máshová állni. Hát akkor meg jöjjön előbb. Mondjuk úgy 5.40 előtt. Haha, ma már megszálltam a helyét. Már csak idő kérdése mikor lesz a postaládámban valami üzenet :D...

A másik pedig csak egy futó gondolat. Nem nagyon értettem miért illatos a WC papír. Mikor kellene azt szaglásznom. Lehet hogy valami metodikai gondjaim vannak, de valahogy nem áll össze a kép. Gondolom használat előtt, utána már kellemetlenebb lenne. Egyelőre nem gondolkozom ezen tovább. Majdcsak egyszer megvilágosodom...

Metró felé

Pénteki küldetésem volt a összeírt bevásárlólista tételeinek begyűjtése a pozsonyivánkai Metróban. Kilenc órakor vágtam neki az útnak, de valahogy csak kettőre érkeztem meg a bevásárlóközponthoz. Tettem egy kis kitérőt Éberhard, Fél, Dedinka, Cseklész felé. Sokat gyalogoltam a határban valahogy azon kapva magam, hogy mindig meg-megállok és nézelődök erre-arra. Valahogy magukkal ragadtak az ősz színei. Egyre hangulatosabbá vállnak az erdők. A ládázás közben folyton összekoszolódtam mert majdnem mindegyik láda el volt ásva. És hát valahogy hozzájuk kellett férkőznöm. De végülis mind meglett és a Metróban csak egy kicsit néztek rám furán a picit koszos terepszínű ruhában. Két órát tartott mire megpakoltam a kosarat, de a küldetést sikerrel teljesítettem...

- három hercegnő, kapás van















- Szent Anna kápolna









- hattyúdal libákkal és kacsákkal, a misszió teljesítve








Adatok: GC1DH7F, GC1H5VP, GC1DNB9, GC12C4Z, GCVGDN

Locify GPS próba

Az egyik program, amit a telefonon használok útvonalrögzítéshez az a Locify. Tetszik a grafikai környezete és a funkciók is egészen jól ki vannak találva benne. Okos kis program. Érdekességképpen rögzítettem egy útvonalrészletet. Pirossal jelöltem az útvonalat, amit megtettem. Kékkel pedig a program által bemért adatok vannak. Azért vannak kilengégek, ami a mérési pontatlanságból és a műholdak helyzetétől és számától függ. Tegnap élesben eme kis programocska a ládakeresésben pontatlan volt (jóval pontatlanabb, mint a Geocaching Live, vagy a Handy Geocaching), és az útvonalrögzítésnél úgy négy óra után lefagyott. Semmilyen adat az útról nem maradt meg. Pedig érdekes egy útvonalrajz lett volna. Majd ha kicsit megnyugszom újra akcióba viszem...

Vad szerető

A vad szerető (Wild Lover) nem más mint egy kézi készítésű jázminos zöld tea bíborka virággal. Az elején csak egy kis golyócska, ami fokozatosan nyílik szét. A levelek kitárulkoznak, majd kibújik a virág. Egyfajta szemet gyönyörködtető gyorsított evolúciós folyamat. A kicsi üveg zhongban kezdte a nyílást. Miután láttam, hogy valahogy nem fog elférni a második leöntéshez egy nagyobb poharat használtam. Ideális lenne egy magasabb pohár aminek az alja széles. Na ilyet még be kell valahonnan szereznem. A kancsó sem elvetendő, csak mivel alakilag nem homogén annyira nem tetszik. A jázminos teát imádom, fel is pörgetett rendesen. Már sejtem, hogy miért a neve vad szerető...

- a mag, búvárkodás








- a fejlődés kezdete








- virágzás egy magasabb pohárban